Multiméterek használata » A feszültség, áramerősség és egyéb adatok helyes mérése

Ha egy készülék hirtelen leáll otthon vagy a munkahelyen, az több mint bosszantó. És gyakran nem lehe tudni, hogy a hiba az eszközben van-e vagy csupán a tápegységben.

Milyen jó lenne, ha egy multifunkcionális mérőműszer lenne a keze ügyében, és pillanatok alatt meghatározhatná a hiba okát.

De hogy kell helyesen használni egy multimétert? Hogyan kell csatlakoztatni a mérővezetékeket? Mire kell ügyelni a mérés során? Mi a különbség az analóg és a digitális között? Mikor kell kalibrálni egy mérőműszert?

Mindezeket a kérdéseket tisztázzuk, és megmutatjuk, hogy mi a fontos a mérés során.



Mi a multiméter?

A „méter“ kifejezés nem csak hosszat jelölhet. A különféle mérőeszközöket is gyakran nevezik "méter"-nek. 

A különbségtétel érdekében a mérési változót egyszerűen fel kell tüntetni az elején. Az olyan kifejezések, mint a tachométer, termométer, barométer vagy higrométer, meghonosodtak mindennapi nyelvhasználatunkban.

Hasonlóképpen, az elektronikában vannak voltméterek a feszültség mérésére, amperméterek az árammérésre, vagy ohmméterek az ellenállás mérésére. Ha egy mérőeszköz egyidejűleg több funkciót is lefed, azt többfunkciós mérőműszernek vagy multiméternek nevezik.

Léteznek asztali multiméterek a műhelyekben való helyhez kötött használatra, a kézi multiméterek pedig mobil használatra alkalmasak.

Ez az analóg beépített voltmérő csak a feszültségeket mutatja.


Analóg multiméter, vagy inkább digitális?

Minden tévészerelő tanuló álma a 70-es évek végén.

Az első multiméterek analóg multiméterek voltak, és volt egy mutatóműszer a mért értékek megjelenítésére. Ez azonban gyakran leolvasási hibákhoz vezetett. Vagy rossz skálán olvasták le az értéket, vagy oldalról néztek a műszerre.

Az oldalsó látószög hibák (parallaxis hibák) elkerülése érdekében egyes gyártók tükröződő felületeket integráltak a skálába.

Ha a mutató és a tükörkép egybeesik, akkor egyenesen a skálát nézzük, és le tudjuk olvasni a helyes értéket. A digitális technika fejlődésével a multiméterek is digitálisakká váltak. A kilengő mutató helyett a mért érték digitálisan, nagy számjegyekkel jelenik meg.

Ez azt jelenti, hogy a mechanikailag sebezhető mutatóeszköz kora lejárt. Az új eszközök neve digitális multiméter vagy DMM

A digitális kijelző különösen hatékonynak bizonyult a kézi multimétereknél. Mert még ha nagy és könnyen leolvasható kijelzőket is használunk, a kézi multiméterek így is nagyon kompaktak és rendkívül praktikusak.



Mi mérhető egy multiméterrel?

A különféle elektromos változók egy kedvező árú digitális multiméterrel mérhetők. De mielőtt elkezdené a mérést, tisztában kell lennie azzal, hogy melyik mérési értéket szeretné rögzíteni. Mivel a méréstechnikában kezdők hajlamosak összekeverni az áramot és a feszültséget, ezért részletesebben elmagyarázzuk a legfontosabb mérési változókat:

Feszültség

Az elektromos feszültség lényegében az elektromos áram meghajtója. Mivel az elektromos áram töltéshordozók cseréje (elektronok), a feszültségforrás egyik pólusán elektronfelesleg (-), a másik póluson pedig elektronhiány (+) van. Minél nagyobb a különbség a többlet és a hiány között, annál nagyobb a feszültség. Egyszerűen fogalmazva, azt mondhatjuk, hogy a feszültség a feszültségforrás erejét vagy erősségét írja le.

A feszültség jele az  U, a mértékegysége 1 volt (V).

Egyenfeszültség

Az elemek tipikus egyenfeszültség források.

Ha a feszültség szintje egy bizonyos ideig nem változik, akkor egyenfeszültségnek V/DC (DC = direct current = egyenáram) nevezzük. Tipikus egyenfeszültségű feszültségforrások az elemek, akkumulátorok vagy tápegységek.


Váltakozó feszültség

A konnektorok váltakozó feszültséget bocsátanak ki

Ha a feszültségszint periodikusan változik, és a pozitív és negatív komponensek átlagértékei megegyeznek, akkor ezt V/AC váltakozó feszültségnek (AC =alternating current = váltóáram) nevezzük. A váltakozó feszültség tipikus feszültségforrásai a hálózati aljzatok vagy a hálózati transzformátorok.


Áram

Amikor egy feszültségforrás két pólusa vezetőképesen össze van kötve egymással, elektromos áram folyik. Ez azt jelenti, hogy az elektronok a felesleges elektronokkal együtt a feszültségforrás oldalán lévő áramkörbe kerülnek. A feszültségforrás elektronhiányos oldalán az elektronok kihúzódnak az áramkörből.

Elméletben a feszültségforrás az áramkörön keresztül próbálja kompenzálni a többlet-/hiány helyzetet. Az áramerősség a feszültségforrás feszültségszintjétől és a fogyasztó ellenállásától függ.

Az áram szimbóluma I, mértékegysége pedig 1 amper (A).

Egyenáram

Egyszerű áramkör elemmel, mint feszültségforrással.

Ha a feszültségforrás egyenfeszültséget szolgáltat, az áram folyamatosan egy irányba folyik. Ebben az esetben egyenáramról (A/DC) van szó.


Váltakozó áram

Egyszerű áramkör aljzattal, mint feszültségforrással.

Váltakozó feszültségforrás esetén az áram irányát változtatja, amikor a feszültség is. Ebben az esetben váltakozó áramról (A/AC) beszélünk.


A kiviteltől függően a digitális multiméterek további mérési lehetőségeket kínálnak.

Ellenállás

Még a legalacsonyabb árkategóriában is számos digitális multiméter kínál lehetőséget a folytonosság és ellenállás mérésére.

Egyrészt így a kábelek, kapcsolók vagy biztosítékok könnyen ellenőrizhetők.

Másrészt az ellenállások pontos értékei is mérhetők.

Az ellenállás jele az R, a mértékegység pedig 1 ohm (Ω).


Kapacitás

A kondenzátorok kapacitásmérése az ellenállásokéhoz hasonlóan működik. Az ellenállás mérésére szolgáló egyenfeszültség (DC) helyett azonban a digitális multiméter váltakozó feszültséget generál.

Ennek eredményeként a vizsgálandó kondenzátor folyamatosan töltődik és váltakozó polaritással kisül. Az átfolyó töltőáram miatt a mérőműszer meg tudja határozni és kijelzi a kondenzátor kapacitását. Az elektromos kapacitás jele a C, a mértékegysége pedig 1 farad (F).


Dióda

A diódateszt funkció segítségével a diódák PN átmenetei tesztelhetők. Ez azt jelenti, hogy a digitális multiméterrel ellenőrizhető, hogy az adott félvezető engedi-e az áramot az egyik irányba, és megbízhatóan blokkolja-e a másik irányba.

A diódateszt funkció segítségével a tranzisztorok is ugyanígy tesztelhetők. Ennek az az oka, hogy a tranzisztorok diódaútvonallal rendelkeznek a bázis (B) és az emitter (E), valamint a bázis (B) és a kollektor (C) között.


Hőmérséklet

A digitális multiméterrel történő hőmérsékletmérés általában speciálisan a mérőeszközhöz kialakított érzékelővel lehetséges.

Ezek az érzékelők többnyire K típusú nikkel-króm-nikkel érzékelők (NiCrNi érzékelők), amelyek a hőmérséklettől függően bocsátanak ki feszültséget.

A hőmérséklet-érzékelő feszültségét a mérőkészülék rögzíti, és a feszültségértéket egy hőmérséklethez rendeli.


Frekvencia

A frekvencia mérése során a mérőeszköz meghatározza, hogy egy jel milyen gyakran rezeg egy másodpercenkénti átlagérték körül.

Fontos, hogy egy pozitív és egy negatív érték mindig rezgést eredményezzen. Ez 50 Hz-es hálózati frekvencia esetén 50 pozitív félhullámot és 50 negatív félhullámot eredményez. A feszültség tehát másodpercenként 100-szor változtatja a polaritást.

A frekvencia jele az f, mértékegysége 1 hertz (Hz).


Népszerű digitális multiméterek (DMM)



Hogyan kell helyesen használni egy multimétert?

A feszültség, áram vagy egyéb elektromos mennyiségek pontos mérése érdekében a digitális mérőműszert helyesen kell beállítani és csatlakoztatni.
Különféle vezérlők és csatlakozók állnak rendelkezésre, amelyeket egy VC 100-as  sorozatú VOLTCRAFT multiméterrel szeretnénk bemutatni példaként:

Egy multiméter kezelőelemei

1. Kijelző 
A kijelző nem csak a mérési eredményt jeleníti meg. Gyakran további információk is megjelennek, mint például a mérési tartomány, az automatikus méréshatár és a belső akkumulátor feszültségszintje.

2. Forgókapcsoló a mérési tartomány manuális kiválasztásához 
A mérési tartomány manuálisan állítható be a forgókapcsoló segítségével. Mivel a multiméter automatikus méréshatár váltó (auto range) funkcióval rendelkezik, csak egy kapcsolóállás van az egyen- és váltakozó feszültséghez. A mérőműsuer maga határozza meg a mért értékek alapján a feszültség mérési tartományát vagy a tizedesvesszőt a kijelzőn.

Ezzel szemben az árammérés során a felhasználónak ki kell választania, hogy a mért áram a µA tartományban, a mA tartományban vagy az Amper tartományban legyen.

3. Mérőhüvely (-)
Ebbe a hüvelybe kell csatlakoztatni a fekete mérővezetéket. Közös földpotenciálként (COM) szolgál feszültség- és áramméréshez.

4. Mérőhüvely (+) 
Ebbe a hüvelybe kell csatlakoztatni a piros mérővezetéket A 0,2-10 A-es árammérésen kívül ez az aljzat közös pozitív potenciálként szolgál feszültség- és áramméréshez.

5. Mérőhüvely, 10 A 
0,2-10 A áramerősség mérésekor ezt az aljzatot plusz csatlakozóként kell használni a mérővezetékekhez.

6. Funkciókapcsoló 
Ezekkel a kapcsolókkal különféle mérési és speciális funkciók aktiválhatók.

7. Mérővezetékek 
A mérővezetékekkel csatlakozik a mérőműszer a mérési objektumhoz.


A mérővezetékek csatlakoztatása a multiméterhez

Feszültség és alacsony áramerősség mérése vagy alkatrészek tesztelése esetén a piros mérővezetéket a mérőaljzatba (4) kell bedugni. A fekete mérővezetéket a középső mérőaljzathoz (3) kell csatlakoztatni.

A mérőműszer aljzatai általában jól láthatóan vannak jelölve, hogy a mérővezetékek helytelen csatlakoztatása ne fordulhasson elő. Ha kétségei vannak, a mellékelt használati útmutató segít.


A helyes mérési tartomány kiválasztása

A megfelelő mérési tartomány kiválasztása rendkívül fontos.

A mérés megkezdése előtt a szükséges mérési tartományt (pl. feszültség, áram vagy ellenállás) ki kell választani a forgókapcsoló segítségével. Ez nagyon fontos, és lelkiismeretesen kell megtenni.

A beállított mérési tartománytól függően a mérőeszköz eltérően viselkedik.

Ha a digitális multiméter  feszültségmérésre van beállítva, a mérőműszer  nagy impedanciájú. Ez azt jelenti, hogy a mérőműszer belső ellenállása nagyon nagy.

Ha a digitális multiméter árammérésre van beállítva, a mérőműszer alacsony impedanciájú. Ez azt jelenti, hogy a mérőműszer belső ellenállása nagyon kicsi.

Fontos! 
Ha például feszültségmérést tervezünk, és a mérőműszert tévesen árammérési tartományra állítjuk be, a mérőeszköz dróthídként viselkedik, ezért rövidzárlatot okoz! A mérőkör és a mérőműszer tönkremehet!

Gyakorlati tippünk: 

Sok multiméter olyan biztosítékkal van felszerelve, amely kiold, ha az áram túl nagy a helytelen működés miatt. Hiba esetén előfordulhat, hogy nem kell a teljes mérőműszert leselejtezni, csak a biztosítékot kell kicserélni. Egyes esetekben a gyártók még cserebiztosítékokat is mellékelnek készülékeikhez.

    


A multiméter bekapcsolása

Sok multiméter automatikusan bekapcsol, amikor a forgókapcsolót „KI” állásból a kívánt mérési tartományba mozgatják. A mérés után a forgókapcsolót vissza kell állítani „KI” állásba. Más multiméterek külön be-/kikapcsolóval rendelkeznek, amellyel a készülék üzembe helyezhető.

A behelyezett elem/akku kímélése érdekében a legtöbb multiméter automatikusan kikapcsol, miután bizonyos ideig nem működik.

Ha a mérővezetékeket megfelelően csatlakoztatta, és a megfelelő mérési tartományt beállította, a multiméter készen áll a mérésre.



Hogyan mérhető multiméterrel a feszültség?

A feszültségmérés az egyik legegyszerűbb mérés, amely az elektronikában vagy az elektrotechnikában létezik. Ugyanis a multiméter egyszerűen párhuzamosan csatlakozik a feszültségforráshoz vagy a mérendő objektumhoz.

Annak érdekében, hogy a mérőműszeren keresztül ne folyjon túl magas áram, és ezáltal esetleg meghamisítsa a mérési eredményt, a műszer nagyon nagy belső ellenállással rendelkezik a feszültség mérése során.

Az itt látható ábra egy egyszerű áramkört mutat be 9 V-os elemmel, soros ellenállással feszültségcsökkentéshez (R1) és LED-hez (D1).

Áramkör különböző feszültségmérési lehetőségekkel.

Ha az ellenálláson lévő feszültséget meg kell mérni, a digitális multiméternek voltmérőként (V) kell működnie, és ennek megfelelően kell csatlakoztatni a V1-hez. Ha a LED feszültségét kell mérni, a digitális multimétert a V2 szerint kell csatlakoztatni.

A két feszültség együttesen az elem feszültségét kell, hogy eredményezze. Ennek méréséhez a multimétert a V3 szerint kell csatlakoztatni.

Helyes mérés!

A feszültségmérésnél fontos a mérővezetékek polaritása. Ha a mérőhegyeket rossz irányba helyezik el a mérőpontokon, akkor az analóg mérőeszköz mutatója balra lendülne. A digitális multiméter negatív értéket mutatna (például -5,62 V).


Hogyan tesztelhető multiméterrel egy elem?

feszültségmérést gyakran alkalmazzák elemeknél, de nem feltétlenül van értelme. Mivel a nagy ellenállású mérőműszerek nem terhelik meg kellőképpen az elemet.

Előfordulhat, hogy mérés közben a teljes feszültség megjelenik, de az elem rövid használat után lemerül.

Ha a multiméter terhelés nélküli méréskor túl alacsony feszültségértéket mutat, az elemet azonnal selejtezni lehet.


Hálózati feszültség ellenőrzése a multiméterrel

Felújításkor sokszor elkerülhetetlen, hogy a lámpákat, aljzatokat le kell szerelni vagy át kell helyezni. A túlélés szempontjából fontos, hogy a bilincs csatlakozások meglazítása előtt ellenőrizze, hogy van-e feszültség a vezetékekben és a csatlakozásokon. Itt vesszük használt a megfelelő multimétereknek. A felhasználónak azonban pontosan tudnia kell, mit kell tennie.

A mérést 33 V/AC és 70 V/DC fölötti  feszültségű áramkörökben csak szakemberek és arra képzett személyek végezhetik, akik a vonatkozó előírásokat ismerik és tisztában vannak az esetleges veszélyekkel.

Figyelem: Fontos a helyes mérési tartomány
230 V-os hálózati feszültség váltakozó feszültség. Ezért a multimétert feltétlenül váltakozó feszültségre kell állítani. Ha egyenfeszültségre van állítva, akkor 0 V-ot vagy csak alacsony, néhány voltos értéket fog mutatni, még akkor is, ha a hálózati feszültség teljes. Mérési hiba, amelynek végzetes következményei lehetnek.


Feszültségmérés áramköri lapon

Könnyen elvégezhető az elektronikai feszültségmérés is. A mérőhegyeket csupán a forrasztószemekre vagy az alkatrészek összekötő lábaira kell helyezni.

Ehhez azonban némi elektronikai tudás szükséges a mérési eredmények értékeléséhez és az áramkör hibájának megtalálásához.

A LED-es napelemes lámpák ideálisak a méréstechnika világásba lépéshez. Ugyanis az áramkör felépítése átlátható, és kis gyakorlással gyorsan rájön, miért nem működik a drága rozsdamentes acél lámpa. 


Lambda szonda ellenőrzése multiméterrel

A tapasztalt autószerelők szintén szívesen használnak digitális multimétert, ha elektronikai problémáik vannak. A specialistáknak még a lambda szonda működőképességének tesztelése is sikerül. Főleg, ha nem áll rendelkezésre OBD diagnosztikai eszköz a hibakódok kiolvasására.

Azonban pontosan tudnia kell, hogy a szonda feszültsége mely kábelekről érkezik, és a szonda mely csatlakozásait használják fűtésre.

Még ha a digitális multiméter alapvetően túl lassú ahhoz, hogy pontosan kijelezze a szonda gyors feszültségugrását, legalább a 0,2 és 0,8 V közötti tartományban láthatja, hogy a szonda ellenőrzési viselkedést mutat.



Hogyan mérhető egy multiméterrel az áram?

Az árammérés multiméterrel valamivel összetettebb. Mert most az áramkört tetszőleges ponton le kell választani és a mérőeszközt az áramkörbe kell kötni. Csak így lehet mérni a ténylegesen folyó áramot.

Annak érdekében, hogy a mérőeszköz ne jelentsen további ellenállást az áramkörben, nagyon kicsi belső ellenállással rendelkezik. Kvázi „dróthídnak” tekinthető.

A feszültségméréshez hasonlóan az árammérésnél is fontos a mérővezetékek helyes polaritása. Ha a polaritás nem megfelelő, a kijelző negatív értéket mutat.

Az alábbi ábra egy egyszerű áramkört mutat 9 V-os elemmel, soros ellenállással (R1) és egy LED-del (D1).

Egyszerű áramkör ampermérővel az áram mérésére

Ha az áramerősséget ezen az áramkörön belül kell mérni, a digitális multiméternek ampermérőként (A) kell működnie. Teljesen mindegy, hogy az áramkör hol van megbontva, és az ampermérő hol van bekötve. Mivel az áramerősség ugyanolyan szintű az áramkör minden pontján.

Gyakorlati tippünk:

Ha nem világos, hogy mekkora a mérendő áramerősség (a mérőeszköz megengedett határain belül), akkor mindig a legnagyobb mérési tartományban kell kezdeni. Szükség esetén kisebb mérési tartományra válthat a pontosabb mérések elvégzése érdekében.

    

Megjegyzés: 

Szerviz és javítás során ritkán végeznek árammérést, mert az nem olyan hasznos a hibaelhárításban, mint a feszültségmérés. Hiszen először feszültségnek kell lennie ahhoz, hogy áram folyhasson. Vannak azonban olyan területek, ahol az árammérés továbbra is fontos.


Napelem vizsgálata multiméterrel

A napelemek esetén két fontos olyan paraméter van, ami multiméterrel vizsgálható. Az első érték az a szakadási feszültség, amelyet a napelem generál, amikor a nap teljes erővel, 90°-os szögben süt a modulra. A pontos méréshez csak a nagy ellenállású feszültségmérő készüléket kell a napelemhez csatlakoztatni.

A második fontos érték a rövidzárlati áram. Az akkumulátorokkal vagy elemekkel ellentétben a napelem modul habozás nélkül rövidre zárható. Az átfolyó áram, valamint a szakadási feszültség a műszaki adatokban van megadva. Mivel mindkét érték könnyen mérhető multiméterrel, a napelem modul teljesítménye gyorsan és egyszerűen tesztelhető. A töltőáram működés közben is mérhető.


Lakatfogó multiméterekhez

Ha különösen nagy áram folyik az autóiparban vagy az elektromos repülőgépmodellekben, az árammérés nehézkes.

Mert nem lehet egyszerűen megbontani az áramkört és becsatlakoztatni a mérőeszközt. Ezért évekkel ezelőtt kifejlesztették a lakatfogókat .

Mindegyik áramot vezető vezeték mágneses mezőt hoz létre. A mágneses mező erőssége az áramerősségtől függ.

Egy lakatfogó körülfogja a vezetéket és a mágneses mező alapján feszültséget képes előállítani. Ezt a feszültséget a multiméter méri, és egy áramértékhez rendeli, amely ezután megjelenik a kijelzőn.

Bármennyire is zseniálisan egyszerű ez a módszer, sajnos csak az egyeres vezetékeken működik.

Egy olyan hálózati hosszabbító kábel esetén sajnos nem működik a lakatfogó, ahol egy köpenyen belül több vezeték található.

A kábelen belüli különböző áramirányok miatt a mágneses mezők kioltják egymást

Ebben az esetben azonban léteznek speciális mérőadapterek, amelyekben minden áramvezető vezeték külön-külön körbefogható a lakatfogóval.



Hogyan mérhető egy multiméterrel a hőmérséklet?

Mint már említettük, a hőmérséklet méréshez a mérőeszközhöz megfelelő érzékelő szükséges.

Ezek az érzékelők vagy a multiméter részét képezik, vagy opcionálisan elérhetők.

A multiméter kivitelétől függően a hőmérsékletérzékelő a mérőkábelek helyett, vagy régebbi készülékeknél a külön kijelölt lapos csatlakozóaljzatokhoz csatlakoztatható.

A multiméter egy hőmérséklethez rendeli a meghatározott szenzorértékeket, és ezt mutatja a kijelzőn.

A megfelelő érzékelővel könnyen mérhető a hőmérséklet.



Hogyan tesztelhetők egy multiméterrel az alkatrészek?

A feszültség és árammérés mellett számos multiméter lehetőséget kínál az alkatrészek tesztelésére. Fontos, hogy az alkatrészeket kiszerelt és feszültségmentes állapotban kell tesztelni. A kondenzátorok maradék töltést tartalmazhatnak, amelyet mérés előtt ki kell sütni.

Ellenállás mérése multiméterrel

Ellenállásméréskor a multiméter akkumulátora feszültségforrásként szolgál.

Ez azt jelenti, hogy ellenállás mérésekor a multiméter mérőhegyeinél alacsony egyenfeszültség van jelen, amikor a forgókapcsoló az "Ohm" mérési tartományba van állítva.

Amikor a két mérőhegyet az ellenállás két kapujához csatlakoztatja, alacsony mérőáram folyik.

Attól függően, hogy milyen nagy az áram, a multiméter meghatároz egy ellenállásértéket, és azt a mérési tartomány (Ω, kΩ vagy MΩ) megadásával együtt megjeleníti.

A mért érték a színkódolás segítségével ellenőrízhetőek.


A multiméter mint folytonosságvizsgáló

Az ellenállásmérés mellett egyes multiméterek a folytonosságmérő funkciót is kínálják. Ezzel a funkcióval kis ellenállású alkatrészek, például biztosítékok, kapcsolók vagy vezetősínek gyorsan és egyszerűen ellenőrizhető. Hogy a mérési objektumra koncentrálhasson, az elektromosan vezető folytonosság akusztikusan is megjelenik. Tehát nem kell leolvasni a kijelzőről az ellenállás értéket.


Szigetelési ellenállás mérése multiméterrel

A szigetelési ellenállás mérését jogszabály írja elő mind az elektromos rendszerek és berendezések, mind az elektromos járművek esetében.

Ez azt jelenti, hogy a működést és biztonságot befolyásoló hibák korán felismerhetők és kiküszöbölhetők.

Mivel a szabványos multiméter nem tudja előállítani a szükséges 1000 V/DC mérési feszültséget, speciális szigetelésmérő eszközökre van szükség a szigetelésméréshez.

Úgy néz ki, mint egy multiméter, azonban ez egy szigetelésmérő műszer.


Kondenzátor vizsgálata multiméterrel

kapacitásmérés ugyanazon séma szerint történik, mint az ellenállásmérés. Ez azt jelenti, hogy a mérendő kondenzátor a két mérővezetékhez csatlakozik.

A kapacitás mérésekor a multiméternek váltakozó feszültséget kell kiadnia az egyenfeszültség helyett az ellenállásméréshez. A kondenzátort csak így lehet folyamatosan, váltakozva tölteni.

A kondenzátor állandó polaritásának felcserélésekor folyó áram a kondenzátor kapacitásától függ. Ezt a töltőáramot a multiméter méri, és hozzárendel egy kapacitásértéket, amely ezután megjelenik.

A mért értéknek meg kell egyeznie a rányomtatott értékkel.


Diódák vizsgálata multiméterrel

Csakúgy, mint az ellenállásmérésnél, a multiméter a diódateszt során feszültséget ad ki a mérővezetékekre. Ha a mérőcsúcsokon a feszültség oly módon polarizált, hogy a dióda blokkol  és nem enged áramot, nem jelenik meg feszültség a kijelzőn.

Ha a mérőcsúcsokon a feszültség polarizált úgy, hogy a dióda lehetővé teszi az áram áramlását, a diódán áthaladó feszültség megjelenik a kijelzőn .

Ép standard diódák esetén az előremenő irányú feszültség kb. 0,6–0,7 V és Schottky-diódákkal kb. 0,4 V. Világítódiódák esetén az előremenő feszültség típusától és színétől függ, és átlagosan 1,6–3,7 V lehet.

Egyes esetekben az előremenő mérőáram elegendő ahhoz, hogy a világítódiódák (LED-ek) világítani kezdjenek.

Az ép LED-ek a vizsgálat során elkezdhetnek világítani.

Megjegyzés:
Egyes digitális multimétereken az ellenállás értéke jelenik meg az előremenő feszültség helyett. Fordított irányban végtelenül nagy az ellenállás, előrefelé pedig 400 és 800 ohm között van a dióda típusától függően.



Milyen szakkifejezéseket használnak a méréstechnikában?

A digitális multiméterek leírásában gyakran találhatók olyan kifejezések, amelyek nincsenek egyértelműen megmagyarázva. Ezért szeretnénk részletesebben kifejteni a legfontosabb szakkifejezéseket.

Auto Range (automatikus méréshatár váltás)

Az Auto Range funkcióval rendelkező multiméterek a mért érték alapján felismerik azt a tartományt, amelyet meg kell jeleníteni. Ellenállás mérésekor nem csak például a 10,8 mért érték jelenik meg, hanem az Ω, kΩ vagy MΩ mérési tartomány is. Az Auto Range nélküli digitális multiméterek saját kapcsolóbeállításokkal rendelkeznek a különböző mérési tartományokhoz.

True RMS

A True RMS kifejezés vagy az RMS rövidítése a Root Mean Square kifejezést jelenti, és olyasmit jelent, mint a négyzetes átlag vagy az effektív érték. Egy TRMS multiméter ezért képes megjeleníteni a valódi effektív értéket.
Ez fontos olyan aszimmetrikus váltakozó feszültségeknél vagy váltakozó áramoknál, amelyek nem felelnek meg a szinuszhullám alapformájának. Ilyen feszültségeket például dimmerek, órajeles kapcsolószabályzók vagy impulzustöltők állítanak elő. A hagyományos átlagmérő eszközök esetenként nagy eltéréseket mutathatnak a mérési eredményekben ezeknél a speciális mérési feladatoknál

Count

A "count" specifikáció határozza meg a kijelző felbontását. A 2000 count-os multiméter 0 és 1999 közötti számjegytartományt képes megjeleníteni.2 4000 count esetén a kijelzési tartomány 0 – 3999. A vessző helyzetét a mérőeszköz automatikusan meghatározza. Egy 2000 count-os mérőeszköz tehát akár 199,9 V feszültséget is képes egy tizedesjegy pontossággal kijelezni. Ha nagyobb feszültséget (pl. 230,6 V) mér, a tizedesjegy kimarad, és 230 V jelenik meg. Egy 4000 count-os mérő (0 – 3999) képes helyesen megjeleníteni a 230,6 V-os mért értéket. A countok száma a mért érték felbontását is meghatározza. A 20 V-os mérési tartományban 2000 count esetén 10 mV-os felbontás érhető el (20 V: 2000 = 0,01 V). 4000 digit esetén a felbontás 0,005 V vagy 5 mV.

Digit

A digit kifejezés a mérőeszközben lévő számjegyek számát jelenti. A kézi multiméterek például átlagosan 3½ vagy 4½ digitesek. A fél digit mindig a bal szélső számkijelzőt írja le, amely 0 vagy 1 lehet. Az asztali eszközök 5½, 6½ vagy több digitesek. A count és digit adatok közvetlenül összefüggenek. Minél nagyobb egy mérőműsuer count-ja, annál több digitesnek kell lennie a kijelzőnek.

Count (max.) Szükséges számjegy (digit) Tényleges kejelzőtartomány
2.000 ±1999
20.000 ±19999
200.000 ±199999
2.000.000 ±1999999

CAT

A CAT rövidítés azt a mérési kategóriát írja le, amelyre a mérőeszközt tervezték. Az EN 61010-1 alapján a következő kategóriák lettek definiálva:

CAT I: Olyan elemes/akkus áramkörökön végzett mérésekhez, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolata az elektromos hálózattal. Példák: zseblámpák, távirányítók vagy járműelektronika.

CAT II: Olyan áramkörökön végzett mérésekhez, amelyek tápcsatlakozón keresztül közvetlenül csatlakoznak az elektromos hálózathoz. Példák: háztartási készülékek vagy elektromos szerszámok.

CAT III: Olyan épületeken belüli mérésekhez, ahol a fogyasztók vezetékesen vannak az elektromos hálózathoz kötve. Példák: al-elosztók, konnektorok vagy lámpák.

CAT IV: A kisfeszültségű berendezés forrásánál végzett mérésekhez. Példák: elektromos fogyasztásmérők, főcsatlakozás, főbiztosítékok, fotovoltaikus rendszerek vagy elektromos hajtású járművek.

Kalibrálás

Azok a felhasználók, akiknek a mérési eredményeiket a vonatkozó előírások miatt nyomon követhető módon kell dokumentálniuk, DIN vagy ISO szerint kalibrált digitális multimétereket használnak. A kalibrált mérőműszer bizonyítottan a megengedett tűréshatárokon belül működik. A kalibrált mérőműszeren beavatkozás, változás nem történt. Szükség esetén a mérőműszerek vásárlás előtt kalibrálhatók. A kalibrálást rendszeres időközönként meg kell ismételni. 

Kitöltési tényező (Duty Cycle)

A kihasználtság foka, a munkaciklus vagy a munkaciklus a pozitív impulzus (bekapcsolási impulzus) és a négyszögjel periódusidejének arányát jelzi. 50 Hz frekvencián a periódus 20 ms. Ha a pozitív impulzus szélessége 1 ms, a munkaciklus 5%.

  



Összefoglalás:

Minden háztartásba szükség lehet egy kis digitális kézi multiméterre. Ugyanis a többfunkciós mérősegédek tökéletesek a berendezések, járművek vagy készülékek elektromos hibáinak feltárására. De ez még nem minden: most még a legalacsonyabb árkategóriában is kiváló minőségű méréstechnika érhető el, számos ötletes kiegészítő funkcióval. És miután az első feszültségméréseket sikeresen elvégeztük, gyorsan felfedezhetjük mérőeszközünk további lehetséges felhasználási lehetőségeit.