Tudnivalók a páratartalom mérőkről (higrométerekről)
Az optimális helyiségklíma fontos jellemzője a helyiség páratartalma. A túl párás levegő penészesedéshez vezethet. A túl száraz levegő kevesebb port köt meg, irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. A páratartalom mérővel végzett mérés segít a páratartalom megállapításában és ideális szinten tartásában.
- Mire való a páratartalom mérő?
- Hogyan működik a páratartalom mérő?
- Mit értünk páratartalom alatt?
- Mit kell figyelembe venni a páratartalom mérő beszerzésekor?
- Gyakorlati javaslat: Megfelelő páratartalom a lakótérben és munkahelyiségekben
- GYIK (gyakran ismételt kérdések a páratartalom mérővel kapcsolatban)
Mire való a páratartalom mérő?
A helyiség klímája döntő mértékben meghatározza, hogy jól érezzük-e magunkat az adott helyiségben. Ez ugyanúgy érvényes az irodára, mint otthon a nappalira. Az aktuális hőmérséklet mellett fontos szerepet játszik ebben a levegő páratartalma. Egy páratartalommérő készülékkel megállapítható a helyiség páratartalma, és szükség esetén megtehetők a szükséges intézkedések. A klimatizált helyiségekre különösen jellemző, hogy a levegő gyorsan szárazzá válik. Ennek kellemetlen következményeként növekszik a levegő porterhelése, mivel nincs elegendő páratartalom a por megkötésére. Ez a szem, orrüreg és torok irritációját eredményezheti. Ezen túl a túl alacsony levegő-páratartalom növeli a statikus feltöltődés veszélyét. Ez érzékeny elektronikus készülékekkel végzett munka során károkat okozhat. A túl alacsony páratartalom ezen kívül kedvező körülményeket biztosít a mikroorganizmusok terjedésének.
A konyhákban és szaniter helyiségekben ezzel szemben a páratartalom gyakran túl magas. A vizes ruhák lakóhelyiségekben történő teregetésének következtében is gyorsan túl magas szintre emelkedik a relatív páratartalom. A magas páratartalomnak hosszútávon penészképződés lehet az eredménye, ami nem csak visszataszító látványt nyújt, hanem az egészséget is veszélyezteti. A penészesedés mértékétől függően költséges felújítási munkák válhatnak szükségessé.
A beltéri klíma nagy hatással van a lakók közérzetére. A CO2-koncentráció a beltéri levegő minőségének fontos mutatója. A rossz levegőminőség túl magas CO2-koncentráció mellett fáradtsághoz, rossz koncentrációhoz és akár egészségügyi problémákhoz is vezet. Ennek eredményeként a beltéri klíma a munkahelyi egészség és biztonság egyik tényezője. A leggyakoribb értékek, amelyek az irodákban is használhatók:
| Helyiség | Ajánlott hőmérséklet | Ajánlott levegő páratartalom |
| Hálószoba | 16 - 18°C | 50–70 % |
| Konyha | 18°C | 50–70 % |
| Nappali | 20°C | 40–60 % |
| Fürdőszoba | 23°C | 50–70 % |
Azonban az olyan érzékeny gyártóhelyeken is, mint például a félvezetőgyártás, vagy bizonyos termékek, például élelmiszerek tárolásakor, gyakran vannak speciális levegőminőségi követelmények. A páratartalom mérők vagy a higrométerek segítségével gyorsan meghatározhatja a helyiség levegőminőségét, és időben reagálhat az érték túllépésére vagy csökkenésére.
Hogyan működik a páratartalom mérő?
A digitális hő-és páratartalom mérők a páratartalmat egy elektromos ellenállás változásán keresztül mérik. Az analóg páratartalom mérők ezzel szemben úgynevezett higroszkópos anyagok alkalmazásával működnek. Ezek olyan anyagok, amelyek hosszúsága a páratartalom függvényében változik. Korábban ehhez gyakran emberi hajszálakat használtak. Száraz levegőben vagy alacsony páratartalom mellett a haj összehúzódik. Növekvő párartalom mellett a haj ismét megnyúlik. A hosszúság változása egy mutatót működtet. A skáláról ez után leolvasható a relatív páratartalom.
Mit értünk páratartalom alatt?
Ha páratartalomról beszélünk, alapvetően különbséget kell tennünk az abszolút páratartalom és a relatív páratartalom között.
Az abszolút páratartalom azt adja meg, hogy egy köbméter levegő hány gramm vizet tartalmaz. -7 °C hőmérsékleten a köbméterenként lehetséges legnagyobb vízmennyiség 2,2 gramm.
0 °C hőmérsékleten ez az érték maximum 4,4 gramm víz köbméterenként.
20 °C hőmérsékleten köbméterenként 17,0 gramm lehetséges, míg 40 °C-on kb. 50 gramm víz lehet egy köbméter vízben.
A relatív páratartalom ezzel szemben a fizikailag lehetséges maximumértékhez viszonyítva adja meg a levegő víztartalmát.
Mit kell figyelembe venni a páratartalom mérő beszerzésekor?
Páratartalom mérő beszerzésekor digitális készülék és analóg modellek között választhatunk. Miközben a digitális páratartalom mérő működéséhez elemekre van szükség, az analóg páratartalom mérő esetén erre nincs szükség. A digitális készüléknél mindenképpen előny, hogy a kijelző könnyebben leolvasható, mint az analóg skála. Végső soron azonban ízlés dolga marad, hogy a digitális vagy az analóg készülék mellett dönt, mivel mindkettő pontos mérési értékeket szolgáltat. Vásárláskor figyeljen a minimális-maximális mérési tartományra, amelyen belül a páratartalom és a hőmérséklet mérése lehetséges. A digitális és az analóg készülékek egyaránt mindig rendelkeznek beépített hőmérővel.
A tisztán páratartalommérő készülékek mellett sok készülék kiegészítő funkciókkal is rendelkezik. Így a mérőkészülék barométerrel, csapadékmérővel rendelkezhet, vagy akár adatgyűjtővel ellátott komplett időjárásjelző állomás része is lehet. Ezen kívül a rádiójel-vezérlésű hőmérséklet/páratartalom mérő rendszer gyakran kiegészítő kültéri érzékelőkkel rendelkezik. Amennyiben ipari felhasználás céljából van szüksége hőmérséklet/páratartalom mérőre, akkor figyeljen arra, hogy a készülék rendelkezzen a megfelelő csatlakozókkal annak érdekében, hogy a mérési eredmények gyorsan átvihetők legyenek számítógépre. USB, Bluetooth vagy RS232 csatlakozók lehetségesek. Néhány készüléknél SD-kártyára is menthetők az adatok.
Gyakorlati javaslatunk:
Megfelelő páratartalom a lakótérben és munkahelyiségekben
A lakótér és munkahelyiségek optimális helyiségklímájához 20 ... 23 °C mellett 40 - 60 százalék páratartalom ajánlott. Ezzel szemben fürdőszobákban 50 és 70 százalék között jó a levegő páratartalom (20 … 23 °C helyiség hőmérsékleten). Pincehelyiségekben a levegő páratartalmának 10 ... 15 °C-on nem szabadna 65 százalék fölé emelkednie.
GYIK (gyakran ismételt kérdések a páratartalom mérővel kapcsolatban)
Hogyan működik a hőmérő?
Különböző típusú hőmérők léteznek: A digitális hőmérő a hőmérsékletet elektronikus érzékelőkkel méri, és a mért értékeket egy kijelzőn jeleníti meg. A folyadékos hőmérők esetén egy alkohollal vagy higannyal töltött csövecske egy hőmérsékletskálára van rögzítve. A növekvő hőmérséklet hatására a csövecskében lévő folyadék kitágul, és a hőmérsékleti érték a skálán leolvasható. A bimetál hőmérők egy fémrugóval működnek. A hőmérséklettől függően a bimetál kitágul vagy összehúzódik, a fémcsík mozgása egy mutatót mozgat. Ezt követően leolvasható a hőmérőn az aktuális hőmérséklet.
Mi az a higrográf?
A higrográf úgy működik, mint a páratartalom mérő (higrométer). Az a nagy különbség, hogy a higrográf a mért értékeket folyamatosan rögzíti is. Ez lehetővé teszi a páratartalom időbeli alakulásának pontos követését.
Milyen páratartalomtól kezdve kell penész képződésével számolni?
Rendszerint ki lehet indulni abból, hogy penész 80 százalék páratartalom felett képződik. Vannak azonban olyan penészfajták is, amelyek már 70% páratartalom mellett megélnek.